Az allergia korunk civilizációs betegsége.
A betegek száma fokozatosan nő, Európában és hazánkban mára már minden ötödik ember allergiásnak mondható.
Az allergia egy hibás immunválasz,
a szervezet ellenanyagot kezd el termelni egy ártalmatlan környezeti összetevő (pl. pollen, por, állatszőr…) ellen, mely folyamat során gyulladásos reakció zajlik le.
Az allergiás hajlamot génjeinkben hordozzuk,
azonban az, hogy kiből és milyen mértékben lesz allergiás, az a környezeti hatásoktól függ. Már gyermekkorban megmutatkozhat az allergiás hajlam, és igen gyakori, hogy az eltérő típusú allergiás betegségek követik egymást.
Az allergia jellegzetes tünetei lehetnek:
A leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha – szaknyelven az allergiás rhinitis. Attól függően, hogy a tünetek pollenszezonhoz kötötten, vagy egész évben jelentkeznek, megkülönböztetünk szezonális és folyamatosan fennálló (perzisztáló) szénanáthát.
A szezonális szénanátha időszaka már márciusban megkezdődik a mogyoró, éger, juhar, nyár és fűzfa virágzásával. Egészen a nyár elejéig folytatódik ezek sora, kiegészülve a fűfélék, rozs, búza és egyéb növények pollenszórásával. A legmagasabb allergenitása a pázsitfűféléknek, az üröm- és parlagfűnek van. Ez utóbbi augusztus-szeptember hónapokban tombol. Érdemes megfigyelni, hogy az allergiás tünetek jelentkezésekor éppen milyen növények közelében tartózkodott.
Töltse le pollennaptárunkat!
A folyamatosan fennálló náthát kiváltó források leggyakrabban a házipor, állati szőr, penészgomba, különböző kémiai anyagok. Ezekkel az allergénekkel folyamatosan találkozik a szervezet, kiiktatásuk is meglehetősen nehéz.